Hírek

Az MNB KKTA adatokat visszaadó szolgáltatása 2019 decembere óta érhető el a KGFB termékeket értékesítő magyarországi biztosítók számára. A szolgáltatáson keresztül a biztosítók országos szintű szerződéses és káresemény statisztikákat igényelhetnek 2011-ig visszamenően. Az elmúlt hetekben nagy sajtóvisszhangot kapott károkozói pótdíjak és kiárazás körül kialakult szakmai viták kapcsán ismét aktuálissá vált ez az adat lekérdezési lehetőség. Az ArgonSoft Kft. KKTA Adatelemző szoftvere ezen szolgáltatás kiaknázásához, a piaci szegmensekre jellemző kárstatisztikának megfelelő díjak kialakításához nyújt gyors és költséghatékony segítséget.

 

Az elmúlt hetekben több olyan, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (KGFB) vonatkozó hatósági levél és szakmai cikk is napvilágot látott, mely jelentős visszhangra talált mind a magyarországi biztosítóknál, mind a szaksajtóban, illetve lakossági oldalon is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által publikált vezetői körlevél (1), valamint szakmai cikk (2) két olyan terület felülvizsgálatára kéri fel a biztosítókat, melyek mindegyike a KGFB termékek árazásához kapcsolódik: a károkozói pótdíjak mértéke és azok alkalmazása, valamint a bizonyos szegmensekben tapasztalható „kiárazás” gyakorlata.

A biztosítók a bonus-malus (B/M) rendszernek megfelelően differenciált alapdíjakat károkozói pótdíj alkalmazásával egészítik ki elsősorban a kiemelt kockázatot jelentő szegmensekben a károkozói múlttal rendelkező ügyfelek esetében. Az elmúlt évek gyakorlata alapján elmondható, hogy ezen pótdíjak mértéke igen széles skálán szóródik, és míg a pótdíjak mértéke jellemzően az alapdíj 50%-a körül mozog, előfordulnak az alapdíj 3-4 szeresét kitevő pótdíjak is. Ez utóbbi díjszintek az MNB szakmai véleménye alapján vélhetően elszakadnak a kárstatisztikák alapján indokolható mértékektől.

Kiárazás esetében kockázatkezelési céllal, vagy egyéb megfontolásból, de megfelelő kárstatisztikai megalapozás nélkül olyan magas alap és/vagy pótdíj kerül megállapításra, melyen vélhetően egyetlen ügyfél sem fog szerződést kötni az adott szegmensben. Az MNB álláspontja szerint ez ellentétes a KGFB jogszabályban előírt kötelező jellegével, és piaci magatartásként is kifogásolható.

A KGFB a biztosítási piac egyik kiemelt terméke, hiszen a teljes biztosítási piac díjbevételének 20%-át ez a termék adja, valamint a lakosság jelentős részét, közel 5,6 millió ügyfelet érint. A termék árazása és kockázatelemzése komplex szakmai feladatot jelent, hiszen a vétlen fél gépjárműkárán túlmenően téríti az esetleges személyi sérüléseket is, melyek mértéke és időbeni kifutása – főleg külföldön történt káresemény esetében – nehezen kalkulálható, növelve ezzel a biztosítók tartalékolási kockázatát is. Fokozottan nehéz helyzetben vannak azon biztosítók, melyek bizonyos szegmensekben csak kisebb saját statisztikai adatállománnyal rendelkeznek.

A termék volumene ugyanakkor folyamatos – sokszor kiélezett – árversenyt indukál. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy a KGFB kombinált mutatója időről időre, a biztosítók számára már nem rentábilis 100% feletti sávba kerül.

KGFB kombinált mutató és kárhányad alakulása (forrás: (2) szakmai cikk)

 

Az MNB célként tűzte ki maga elé, hogy országos statisztikai adatok elérhetővé tételével támogassa a magyarországi biztosítókat a megfelelő árképzésben, és segítse a kisebb statisztikai adatállománnyal rendelkező biztosítók kockázati számításait . Ennek megfelelően a 42/2019. (XII. 3.) MNB rendeletben (3) rögzítettek szerint 2019 decemberétől a KKTA adatszolgáltatást teljesítő biztosítók összesített szerződés és kár adatokat kérdezhetnek le, ezzel támogatva saját díj- és tartalékszámításukat. Az MNB KKTA adatokat visszaadó szolgáltatásán keresztül 2011-ig visszamenően, negyedéves bontásban érhetők el a szerződésekre és káreseményekre, részkárokra vonatkozó adatok díjosztályok, szerződő életkora, területi megoszlás, B/M kategória és egyéb szegmentációs szempontok szerinti bontásban. Az elérhető adatok közt a biztosítóknak lehetőségük van elemezni többek között:

• a szerződés és kár darabszámokat,
• a kockázatban töltött időt,
• a bekövetkezéstől a bejelentésig eltelt napok számát,
• a kárkifizetéseket és a teljes kárfelhasználást.

 

Az MNB megítélése szerint az így elérhetővé tett országos statisztikai adatok, valamint a biztosítók saját adatállományai alapján a biztosítók már – a Bit. 132. §-ban hivatkozott 3. mellékletben foglaltak szerinti díjkalkulációs feltételeknek is megfelelően – alá kell hogy tudják támasztani árképzésüket, díjkalkulációjukat. Az MNB felkérte valamennyi (a KGFB piacon jelenlévő) biztosítót, hogy ezek alapján vizsgálják felül KGFB díjtarifáikat valamennyi szegmensben, és felülvizsgálatukban térjenek ki a károkozói pótdíjak képzésére is.

 

Az MNB vezetői körlevelében kérte a biztosítókat, hogy 2021. január 1-étől publikált díjaik tegyenek eleget a körlevélben leírt elveknek, valamint 2021. március 31-ig tájékoztatást kért a felülvizsgálati eredményekről. Az MNB körlevelének végén jelezte, hogy 2021. július 1-jétől fokozottan ellenőrizni fogja a körlevélben foglaltaknak való megfelelést, valamint „az MNB a jövőben fokozottan ellenőrizni kívánja, hogy a megfelelő saját kárstatisztikával nem rendelkező biztosítók a KGFB díjaik kialakításakor mennyire vették figyelembe a KKTA adta lehetőségeket.”

Az MNB KKTA adatokat visszaadó szolgáltatása egy speciális webszolgáltatás, melynek felhasználóbarát használatához egy célirányosan kifejlesztett alkalmazás szükséges, mely képes az MNB 42/2019. (XII. 3.) rendeletében és annak technikai segédleteiben specifikáltaknak megfelelően programozottan lekérdezni az igényelt statisztikai adatokat.

 

KKTA ADATELEMZŐ

Az ArgonSoft Kft.-nek a biztosítók számára készített KKTA Adatelemző szoftvere alkalmas ezen webszolgáltatás használatával a biztosítók által kiválasztott statisztikai adatok felhasználóbarát letöltésére, valamint gyors, jól vizualizált elemzések végrehajtására. A KKTA Adatelemző szoftver az MNB webszolgáltatása által értelmezett elemzési szempontokat kínálja fel a lehetséges értékkészlettel a díjkalkulációs adatok és a tartalék adatok lekéréséhez. Az adatvédelmi és versenyjogi szabályok miatt az MNB szolgáltatása figyel a lekért szempontok alapján leszűrt szerződések és károk beazonosíthatóságára, emiatt több lekérdezés megfogalmazására van szükség a kívánt üzleti döntés alapjául szolgáló elemzések elvégzéséhez.

A KKTA Adatelemző szoftver támogatja, hogy több adatlekérést is megfogalmazzon a biztosító és azt egy gombnyomásra kérje le az MNB szolgáltatásán keresztül. A lekért biztosítási piaci statisztikai adatok elemzéséhez interaktív, grafikus felületet biztosít. Dashboardokon szemlélteti a főbb mutatók értékének alakulását. A díjkalkulációs elemzés során díjosztályonként végigkövethető, hogy a piaci statisztikai alapadatok alapján mi a járműkategóriát jellemző átlagkár és kárgyakoriság mértéke. A kárkifutás elemzés a KGFB biztosítási piac adatain vizsgálja, hogy jellemzően mennyi idő alatt futnak ki a károk és ez alapján a bejelentett kárállományra mennyi tartalékot érdemes képezni. A KKTA Adatelemző különböző megjelenítési eszközökkel lehetőséget biztosít a trendek vizsgálatára és ad-hoc elemzések elvégzésére.

 

Az általunk kínált KKTA Adatelemző szoftver gyors és költséghatékony megoldást jelent valamennyi biztosító számára és segítséget jelent az MNB által elvárt díjszámítási elvek alkalmazásában.

Szoftvertermékünkre vonatkozó további információk termékünk honlapján érhetők el: https://www.argonsoft.hu/kkta/

HIVATKOZÁSOK:

1. VEZETŐI KÖRLEVÉL - A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megfelelő díjszabásához felhasználható KKTA kárstatisztikákról és annak az MNB vizsgálatok során történő ellenőrzéséről; 2020.09.07.
2. Holczinger Norbert – Nagy Koppány* Az MNB kockázatalapú KGFB díjakat szorgalmaz, élénkülő verseny várható; 2020.09.23. 

           Portfolio.hu: Nagy változás jön a kötelező biztosításoknál.

3. 42/2019. (XII. 3.) MNB rendelet - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra kiterjedő szerződés- és káradatbázisból történő adatigénylés részletes szabályairól 

 

A koronavírus-járványból kibontakozó válság sok tekintetben különbözik a legutóbbi, 2008-as válságtól. A kereslet drasztikus visszaesése és az első hullám okozta kényszerű karanténok hatására a krízis a munka világában is egyből jelentkezik, ez pedig emberek millióinak életére és megélhetésére van következményekkel.
A koronavírus-járvány lényegesen új kihívások elé helyezi a digitális világot is.

IT munkaerő piaci változások

A COVID-19 járvány az IT pozíciók értékét, általánosságban és összességében az IT szakemberek keresettségét valamint az egyedi szoftverfejlesztés piacot is befolyásolta, ugyanakkor messze nem olyan mértékben, mint ami sok más szektorban tapasztalható. Mivel a koronavírus hatásai leginkább a vállalatok kereskedelmi eredményei mentén kialakuló óvatos költségvetési politikán keresztül érezhetők, az egyedi szofverfejlesztésre fordítandó büdzséjüket a nagyvállalatok jellemzően vagy csökkentik, vagy a projektek ütemezését későbbre tolják, megvárva a helyzet stabilizálódását.

Ami ugyanakkor a következő évek trendjeit illeti: több kutatás-elemzés és előrejelzés is alátámasztja, hogy legalább a jelenlegivel azonos mennyiségű, de valószínűleg még több IT szakemberre lesz szükség a jövőben. Feltételezhetően terjedni fognak Magyarországon is azok a technológiák, amelyek most még ritkának számítanak, és csak nagyobb piacokon érhetők el szélesebb körben. Biztosan egyre több olyan szakemberre lesz szükség, akik robotikával, automatizációval foglalkoznak. Ennek az az oka, hogy egyre többször váltják ki a jelenleg manuálisan végzett munkát szoftverekkel, vagy automatizált, robotizált folyamatokkal, ezért nőni fog az igény azokra a munkavállalókra, akik nemcsak a technológiai, hanem az üzleti igényeket is értik és ismerik.
Továbbra is szükség lesz szoftverfejlesztőkre a már ismert technológiákban. A big data népszerűsége folytatódik, ezen belül is elsősorban a data engineer, data scientist és data analyst pozíciók lesznek várhatóan fókuszban. A várakozások szerint a következő években a big data és a felhőalapú technológiákhoz kapcsolódó pozíciók lesznek a legkeresettebbek.

Társadalmi hatások
Az IT szektorra a koronívarus úgy tűnik, hogy kevésbé gyakorol negatív hatást társadalmi szempontból. Az IT munkák legnagyobb része probléma nélkül elvégezhető otthonról, „home office”-ban. Az otthoni munkavégzés eredményességét számos felmérés alátámasztja: vállalatunk is visszaigazolta, hogy a megváltozott munkarend és munkavégzési hely ellenére a projektcsapatok a várt eredményeket képesek szállítani. Ennek egyik oka, hogy alapvetően individuális munkákról beszélünk, továbbá, hogy az IT-s szakemberek többsége introvertált. Utóbbi azt is jelenti, hogy kevésbé viseli meg őket a szociális visszavonulás, munkájukra a csapat fizikális távolléte nincsen markáns befolyással. Összességében pedig minden szektorról elmondható, hogy a digitális kommunikáció adta lehetőségek, pl. a különböző meeting-illetve videókonferencia szoftverek (Zoom, Teams, stb.) lehetővé teszik az egyének és csoportok közötti hatékony kommunikációt.

Technológiai hatások
Az elmúlt időszak tapasztalata alapján ki kell emelnünk az adatmegosztás fontosságát, hiszen a gyors döntésekhez késedelem nélküli, valós időben történő információáramlásra van szükség.
A legelső és legnyilvánvalóbb változás a fizikai kapcsolatok kockázatától tehermentesítő megoldások területén látszik. Előtérbe kerülnek az okosszerződések, az elektronikus aláírások és az ezeket támogató platformok, amelyek biztosítják a szerződések valódiságát, megbízhatóságát és transzparenciáját. Nagyobb teret kap a távmunka, ezzel együtt a távoli elérhetőséget támogató rendszerek, a felhőmegoldások. A 2019-es évben is jelentősen fejlődtek a felhőszolgáltatások, ám a jelenlegi környezetben akár exponenciális növekedést is láthatunk. Hasonlóképpen a biztonságos adatmegosztást támogató rendszerek, az üzleti adatok védelmére specializálódó kiberbiztonsági megoldások jelentősége is ezzel együtt nő.

Az újfajata technológiai lehetőségek által a kommunikáció hatékonysága is növekedett. A járvány okán széles körben elterjedt digitális megoldások felgyorsították a távmunkát és a digitális kommunikációt is – nemcsak a vállalat dolgozóira vonatkozóan, hanem az ügyfelekre, beszállítókra, potenciális vevőkre is. A digitális megoldásokat nyújtó eddig kevésbé ismert cégek most hatalmasat tudtak növekedni, és az árbevételük mellett mind cégismertségük, mind márkaerejük óriási növekedési pályára állhatott. Szintén igaz ez a legtöbb olyan vállalatra, mely kulcsfontosságúnak tartja a digitális világ adta lehetőségeket, és megfelelő megoldást tud nyújtani a járványhelyzet okozta problémákra.
A koronavírus járvány nyomására azoknál a vállalatoknál, melyeknél a digitális átállás eddig nem volt kiemelkedő fontosságú, most újra lettek priorizálva a digitális transzformációs tervek, melyek minél gyorsabb bevezetését tűzték ki célul.

A munkaerőhiány és a belső erőforrás-gazdálkodás jegyében már most is nagy igény jelentkezik a robotizált ügyfélszolgálati megoldásokra, az úgynevezett chatbotokra. A koronavírus megjelenése újabb lökést ad a valódi, fizikai ügyfélszolgálatot kiváltó robotizált megoldások fejlődésének. A tájékoztatást és friss információkat elváró ügyfelek kiszolgálásához szofisztikáltabb robotok szükségesek, ezért a digitalizált ügyfélszolgálati rendszerek fejlesztésében is nagyobb ugrást várhatunk.
A Covid–19 nemcsak rövid, de hosszútávra is feladatot ad számos iparágnak. Irányváltás, hangsúlyeltolódás, de akár forradalmian új innovációk jellemezhetik az elkövetkező időszakot. Ma már nem a technológiák fejlesztése a széles körű kihívás, hanem hogy milyen felkészülten és milyen felelősen használjuk az adott technológiát. Fontos azt is megjegyezni, hogy a koronavírus járványra adott digitális megoldások nem csupán az üzleti, hanem a hétköznapi életre is kihatnak (pl. Zoom-on való baráti összejövetelek).

Az onkológiai betegségek korai felismerése, valamint a specifikus, személyre szabott gyógymódok alkalmazása ma az egyik legnagyobb kihívás az orvostudományban. A képalkotó technológiák közül kiemelkedik a nukleáris medicina és az ún. hibrid vagy fúziós eljárások (pl. PET/CT) alkalmazása. Ezek a legfejlettebb képalkotó eljárások a tumorok korai, specifikus felismerésében, a pontos kórkép felállításában, a leghatékonyabb kezelési módszer megtalálásában kapnak szerepet. A PET/CT vizsgálatok eredményességét nagy mértékben befolyásolja a megfelelő, specifikus radiofarmakonok alkalmazása, melyek hozzáférhetőségét a gyártásba való bevezetés módszertanának fejlesztése jelentős mértékben elősegítheti.

A rákdiagnosztikai és kardiológiai PET/CT vizsgálatokhoz használatos radioaktív vegyületek (radiofarmakonok) gyártási folyamata egy komplex és rendkívül időkritikus tevékenység, melynek hatékonyságát, valamint a vonatkozó szigorú egészségügyi és radiológiai minőségi szabályok teljesítését a megfelelően kiválasztott gyártástechnológiai módszertan mellett speciális gyártási folyamattámogató rendszerek u.n. nukleáris medicina laboratóriumi információs rendszerek (LIR-ek) tudják biztosítani.

A gyártási és minőségellenőrzési folyamatok végrehajtása számos laboratóriumi hardver és szoftvereszköz használatával történik, melyek mind technikailag, mind működési szempontból rendkívül heterogén képet mutatnak. Éppen ezért a laborok által jelenleg használt LIR-ek és a laboreszközök között több esetben hiányzik a direkt interakció és adatáramlás. A gyártási folyamatnak vezérlése manuális úton, nagy fokú humán közreműködéssel történik.

Vállalatunk a rákdiagnosztikai vegyületek gyártási folyamatának hatékonyabbá és gyorsabbá tételét tűzte ki célul, egy LIMS rendszerekhez kialakításra kerülő rugalmas integrációs keretrendszer kidolgozásával. A 2019 júliusában kezdődött időszakban olyan IT megoldás fejlesztését valósítottuk meg, amelyben a radiofarmakonok előállítása során használt különféle berendezések különböző formában előálló adatait az adott laboratóriumi gyártástámogató rendszernek továbbítani tudja, és így biztosítja az adatok egységes módon történő kezelését az adatintegritás megőrzésével. Ez az informatikai megoldás elősegíti a gyártási folyamat hatékonyabbá és gyorsabbá tételét, emellett csökkenti a folyamatok kockázatát, mivel a humán közreműködést az adatbevitel során minimalizálja.

Létrehoztunk egy olyan innovatív megoldást, keretrendszert, mely a már létező, általunk fejlesztett és piacra bevezetett szintén laboratóiumi szoftverünk, az ASIS.TO egyik kulcsfontosságú modulja lett. E rugalmas, adaptív, plug-in architektúrájú integrációs módszertan és keretrendszer segítségével lehetővé válik az egyes nukleáris medicina gyártó- és laboreszközök széleskörű és rugalmas, egyben költséghatékony integrálása a megfelelően kialakított LIR rendszerekhez.

A gyógyszerészeti a laboratóriumok által jelenleg használt laboratóriumi információs rendszerek és a laboreszközök között több esetben hiányzik a direkt interakció és adatáramlás. Jelenleg a hiányzó integráció miatt sok esetben a LIR rendszerekbe történő adatrögzítés a gyártásban résztvevő személyzet feladata. Az új modul feladata az adatok speciális folyamattámogató rendszerekbe történő automatikus rögzítési lehetőségének biztosítása. A rendszer segítségével a nukleáris medicina LIR rendszereknek (klienseknek) lehetősége lesz az eszköz típusok szerint meghatározott paraméterek értékét elkérni konkrét eszközöktől.

A széleskörűen és hosszútávon bővíthető keretrendszer segítségével a gyártási- és minőségellenőrzési eljárásokban használatos berendezések és rendszerek adatai gyorsabban elérhetővé válnak a LIR számára, ezzel hatékonyabb munkafolyamatokat, pontosabb dokumentációt eredményezve a radiofarmakonok előállítása során. Emellett szélesebb körű piaci megjelenést, valamint az érintett egészségügyi szervezetek számára egy könnyebb és hatékonyabb gyártásbevezetést és felhasználást is biztosít. Ezen hatékonyságnövekedés a radiofarmakonok gyártási költségének és ezáltal az érintett onkológiai és kardiológiai diagnosztikai vizsgálatok költségének csökkenését eredményezi.

A projekt megvalósításakor a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (VÁLLALATI KFI_16) pályázat során megszerzett szakmai know-how-ra és annak eredményeként kialakításra kerülő gyártás bevezetési és gyártási módszertanra építettünk.
Hosszabbtávú célunk, hogy a nukleáris medicina nagyobb mérő- és gyártási eszközgyártóival közös értékesítési stratégiát dolgozzunk ki. Ezáltal gyorsabban tudjuk elérni mind a meglévő, mind pedig az új, fő célcsoportunkat képző orvosi diagnosztikai központokat. A nukleáris medicina területén működő központok jelenleg kevesebb, mint 10%-a használ integrált rendszert. Ez lehetőséget teremt a termék mind hazai, mind külföldi értékesítésére.